Csömörnek történelmi esemény az idei ob, hiszen még nem rendezhettünk ilyen rangos eseményt a településünkön. De hol voltak eddig finálék a sportág hazai története során?
Presztízsszempontból rendkívül fontos és megtisztelő, hogy a 2016-os riói olimpia évében Csömörön rendezhetjük meg az MTB XCO magyar bajnokságot. A IV. Csömöri Bringafesztivál keretében zajló eseményre július 17-én kerül sor, amely történelmi nap lesz a település életében. Ennek apropóján nézzük meg, milyen helyszínek adtak otthont a szakág legrangosabb hazai bringás versenyének?
Bár viszonylag új sportágról beszélhetünk, szinte semmilyen formában, vagy csak nagyon nehezen találtunk bármilyen hiteles dokumentumot, összeállítást a mountainbike szakág országos bajnokságairól, így hónapokig tartó kutatómunka eredményét olvashatja most a nagyérdemű. A mindenkori szövetség hányattatott sorsa miatt semmilyen érdemi információ nem lelhető fel, az évtizedek óta a sportágban dolgozó edzők, vezetők hathatós segítségével sikerült némileg felgöngyölítenünk az MTB magyarországi történetét. Arra buzdítjuk olvasóinkat, ha bármilyen hiteles forrásból származó információval ki tudják egészíteni a gyűjteményt, esetleg résztvevőkként átélték a történelem ezen szakaszát, akkor küldjék el a csomorsportofficial@gmail.com címre! Köszönettel vesszük a hozzászólásukat, kiegészítésüket.
Az MTB nemzetközi története, egészen pontosan a cross-country olimpiai formája (XCO) az Egyesült Államok nyugati partvidékéről indult világhódító útjára az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején. Ahogy globálisan egyre népszerűbb lett a sportág, úgy alakultak meg a szövetségek a világon, 1990-ben pedig az UCI (Union Cycliste Internationale, azaz Nemzetközi Kerékpáros Szövetség) az első világbajnokságot is megrendezte, majd a sportág bekerült az 1996-os atlantai olimpia programjába. A Magyar Mountainbike Szövetség 1993. február 21-én a Magyar Kerékpáros Szövetség önálló sportági szakszövetségeként alakult meg Fóton (addig önálló szakágként működött), ahol az alapítók Győrbíró László, Krizsai József, Sótonyi Sándor, Szabó Ferenc Gábor és Szőcs István voltak. Innen indult a sportág magyarországi története.
Kezdetben az országos bajnokság egy nyolc futamból álló kupasorozat volt 1992-ben, ahol az első hat helyezettet jutalmazták pontokkal, 12-től 1-ig díjazták a célba érkezőket. A következő évben már az újonnan alakult szövetség szervezésében zajlottak a küzdelmek, és már tíz futamból állt a sorozat, egészen pontosan 1993. április 18-től október 31-ig tartott: sorrendben Salgótarján, Fót, Esztergom, Balatonalmádi, Szekszárd, Eger, Orfű, Sopron, Budapest és Veszprém adott otthont a versenyeknek.
Ahogy az olimpiai program részévé vált a mountainbike, érthetően meglendült az egyébként is felszálló ágban lévő sportág. Egyre több versenyt rendeztek, külföldi futamokra utaztak el legjobbjaink és az ott szerzett tapasztalatokat igyekeztek beépíteni az itthoni építkezések, fejlesztések során, a pályák színvonala a nemzetközi trendeknek megfelelően kifejezetten "komolyodott". A sorozat nem sokat változott az 1994. április 9-től október 24-ig tartó folytatásban sem: Salgótarján, Budapest-Kamaraerdő, Mátraháza, Sukoró-Pákozd, Veszprém, Pécs, Sopron, Zalaegerszeg, Bánkút és Csillebérc voltak az állomások, majd 1995. április 9-től október 8-ig: Budapest, Salgótarján, Velence, Esztergom, Komló, Zalaegerszeg, Diósgyőr, Sopron, Galyatető és Nagymaros. A 10 futamból álló sorozatból a legjobb 8 került összeadásra, és ezek alapján állapították meg a végeredményt. Az első 30 helyezett kapott pontot, a legtöbb 55-öt, majd szépen sorban egyre kevesebbet egészen 1-ig, és mindegyik állomás ugyanolyan súllyal esett az összevetésbe.
A 90-es évek közepe egy csöppet hiányos: 1996-ban Zalaegerszeg, Győr, Komló, Zebegény, Sopron, Eger és Pilisvörösvár rendezte meg a sorozatot, amely kisebb nemzetközi nyomásra rövidebb lett, hiszen a világszövetség szerette volna, ha kevesebb futamból áll a rangos sorozat. Egy évvel később nagyságrendileg hasonlóan zajlott a verseny, 1997. április 20-tól október 5-ig: Zalaegerszeg, Esztergom, Győrújbarát, Sástó-Mátra, Sopron, Gyenesdiás, Eger-Felsőtárkány, Budapest-Hármashatárhegy. Mai fejjel érdekesség, akkoriban még 800 Ft a nevezési díj!
Az 1998-as év Ottó József diadalmenetéről szólt az április 19-től zajló sorozatban, amelynek állomásai: Zebegény, Győrújbarát, Budapest-Hármashatárhegy, Balatonalmádi, Sástó-Mátraháza és Sopron voltak, az aranyérmet megszerző kerekes négy versenyt is kipipált a hatból, a Postás bringása tarolt az esztendőben. A folytatásban, az 1999. április 25-től augusztus 29-ig tartó sorozat Magyar Kupa futamokból állt, amelyeken kvalifikálhatták magukat a versenyzők a döntőre - Budapest-Hármashatárhegy, Bükkszentkereszt, Balaton, Eger-Felsőtárkány és Szilvásvárad, ezek a versenyek adták az alapot az indulóknak, akiknek minimum 3 pont kellett a bekerüléshez. Pontot az 1-40. célba érkező kapott 45-1-ig elosztva, és ekkoriban a nevezési díj már 1000 Ft volt, az ob-t Budapest-Hármashatárhegyen rendezték meg. Az évezred utolsó évében, 2000-ben hasonló volt a metódus: Budapest-Hármashatárhegy, Bükkszentkereszt, Dörgicse, Nagykovácsi és Szilvásvárad, az ob-nak pedig ismét Budapest-Hármashatárhegy adott otthont, itt ünnepelhetett a nagy fölénnyel végső győztes: Bogár Gábor.
A fotón: Eisenkrammer Károly (Készítette: Drumpf Donald)
A XXI. század első sorozata 2001-ben Győr, Budapest, Bükkszentkereszt, Sopron, Nagykovácsi, Salgótarján, Csillebérc, Komló és Szilvásvárad állomásokból állt, az ob pedig ismét Budapesten volt. Csillebérc keretbe foglalta a 2002-es évet, hiszen itt kezdődött, majd Zalaegerszeg, Nagykovácsi, Balatonfüred, Szilvásvárad érintésével itt is ért véget a hónapokon át tartó versenysorozat, a finálé ezúttal is a fővárosé lett. A folytatásban tovább éreztette hatását a nemzetközi irány, egyre kevesebb versenyből álló sorozat, majd a kiemelt viadal: 2003-ban Csillebérc, Pécs, Sopron, Budapest és Miskolc vitte a show-t, mindössze öt futamba sűrűsödött össze a "lényeg". A 2004-es év azért volt különleges, mert az athéni olimpiára először jutott ki magyar mountainbike-os, egészen pontosan Vinczeffy Zsolt, a kvótát azonban a jelenleg Csömörön versenyző és edzősködő Buruczki Szilárdnak köszönheti! Az év Magyar Kupa-futamainak helyszínei többek között Pilisszántó és Ózd voltak, ekkoriban már 2500 Ft-os nevezési díjjal kellett kalkulálni. Érdekes megjegyezni, hogy a 2000-es évek elejétől folyamatosan csökkent a versenyeken indulók létszáma a maratonok elindulása miatt, az utánpótlás és a master kategória indulóinak száma azonban nőtt. Ahogy a sportág indulásakor aktív versenyzők egyre idősebbek lesznek, úgy érnek bele a különböző master korosztályokba, utánpótlásban pedig még erős a mountainbike hazai fronton, de ahogy válaszút elé érnek a fiatalok, már kevesen döntenek a profivá válás mellett.
A 2005-ös szezonban a döntő Salgótarjánt illette meg, mellette pedig az öt kupafutamnak otthont adott: Visegrád, Pilisszántó, Pécs, Kisnána és Budapest. Ezekben az időkben az ob már nem a szezon végén zajlott és mintegy koronaként került az évadra, hanem kiemelt versenyként nyáron került rá sor. Egészen pontosan 2006-ban Pilisvörösvár, Orfű, Pest megye (Csabdi, Gerecse-hegység), Kisnána és Balatonfüred látta vendégül a mezőnyt, az ob-ra pedig Budapesten került sor. Zalaegerszegre utazott a legjobbak mezőnye 2007-ben, egy évvel később pedig, 2008-ban Balassagyarmat-Csesztve, Komló, Pilisszántó, Kisnána és Zalakaros voltak az állomások, az országos bajnokság pedig Pilisborosjenőn zajlott. A pályák fejlődése folyamatosan tetten érhető az utóbbi időszakban: egyre nehezebbek, egyre komolyabb technikai tudást igényelnek, egyre komolyabb a szintkülönbség és egyre meredekebbek az épített akadályok. Összességében versenyzői szemmel kifejezetten érdekesek, mert változatosak, ami által élvezetessé váltak.
Visszatért a mezőny 2009-ben Salgótarjánba, ahol a már megemlített történelmi név, a jelenlegi csömöri, Buruczki Szilárd győzedelmeskedett a legjobbak között. Ezután, 2010-ben azonban elindult egy máig tartó egészen hosszú, páratlan sorozat, hiszen Pilisvörösváron Parti András nyert, innentől pedig minden évben rá került a bajnoki trikó - 2011-ben Zalaegerszegen, 2012-ben Pilisvörösváron, 2013-ben Sopronban, 2014-ben ismét Pilisvörösváron, míg 2015-ben újra Sopronban állhatott a dobogó legmagasabb fokára riói olimpikonunk. Egyelőre az idei, 2016-os győztes kiléte kérdőjeles, de már nem kell sokat várni, hogy kiderüljön: tovább folytatódik-e a rekordhosszúságú Parti-sorozat, vagy egy trónkövetelő orozza el az aranyérmet? Július 17-e délutánján Csömörön minden kiderül!
Az összeállítás nem jöhetett volna létre, Kotroczó Nándor és Molnár Dénes segítsége nélkül. Köszönjük!